frissítve: 2017. augusztus 28-án

TURISTAUTAK, GYALOGTÚRA ÚTVONALAK FEKEDEN

Kék irányított körtúra (Fekedi keresztút)

Útvonal: Feked, Z▬ – Schmidt-kereszt – Stiller-kereszt – Gyantás-völgy – Harsányi-kereszt – erdei feltáróút – Kökény-árok – Pest-kereszt – Feked, Z▬

Táv: 9,5 km. Menetidő: 2,5 – 3 óra

Jelzésünk Feked fő utcájáról indul, a templomtól északi irányban, kb. 200 m-re.

Feked Baranya megye északkeleti részén, a megszüntetett Pécs-Pécsvárad-Bátaszék vasútvonal mellett fekszik. Nevét Feketh alakban egy Árpád-kori okmányban, majd a 1372-ben kelt irat szerint, a cikádori cisztercita apátság birtokai között is említik. Valószínű, hogy a török hódoltság előtt mindvégig – lakott település volt. A törökdúlás a települést teljesen megsemmisítette. Az újratelepítés 1702-ben vette kezdetét. A telepesek a németországi Fulda környékéről származtak, és katolikus vallásúak voltak. A lakosság túlnyomó része napjainkban is német ajkú. Az 1720-as első hivatalos népszámlálás adatai között nem szerepel Feked. Abban az időben vagy teljesen lakatlan, vagy még nem volt adóköteles. A község római katolikus templomát 1756-ban építették – barokk stílusban, amelyet 1846-ban bővítettek, 1927-ben pedig a környékét 30-féle örökzöld felhasználásával parkosították. Az 1945-ös kitelepítés a falu lakosságát is fájdalmasan érintette. Lakóinak száma 15 évvel ezelőtt még 307 fő volt. Ma már csak 180 lakója van.

Az Erdősmecske felé vezető löszmélyúton megyünk felfelé a régi pincesoron. A gerincre felkapaszkodva találjuk a Schmidt-keresztet, ahol megpihenhetünk. Innen szántás mellett északi irányba tartunk, és egy erdőszegélynél keleti irányba fordulunk. Hamarosan a Stiller-kereszthez érünk, ahol megismerhetjük a kereszt történetét, és a padon megpihenhetünk. Jelzésünk innen a zöld sáv jelzéssel fonódva halad. Nagyon szép erdei szakaszokon megyünk keresztül: Under-völgy, Veres-völgyi-patak, majd a Gyantás-völgy következik. A tetőre érve az erdei feltáróút mellett találjuk a Harsányi-keresztet, ahol ismertető tabló, esőbeálló, asztal, pad és tűzrakóhely fogad.Innen az aszfaltos úton dél-kelet felé tartunk, majd az István-kunyhó előtt csatlakozunk a zöld irányított kör jelzésű turistaútra. Csak nagyon röviden haladunk az említett jelzéssel, mert az a Harang-tető irányába fordul, mi pedig a Kökény-árok-völgyébe térünk. Csodálatosan szép gyertyános-tölgyesben haladunk a patak medre mellett. Közelünkben ered a Karasica-patak forrása. Az erdőből kiérve szántáson folytatjuk utunkat, majd hamarosan a Pest-kereszthez érünk, ami az egykori Cikóra vezető úton áll. Itt is padot és kis tablót találunk a kereszt történetéről. Löszmélyútban folytatódik utunk és meredek lejtőn a temető mellett érünk be a faluba. Túránkat a falu központjában a kiindulási helyszínünkön fejezhetjük be.

Zöld irányított körtúra

Útvonal: Feked, Z▬ – Schmidt-kereszt – volt vasútállomás – Jakabéczy-kereszt – Weber-kereszt – Jaschek-kereszt – István-kunyhó – Harang-tető – Stiller-kereszt – Feked, Z▬

Táv: 13,2 km. Menetidő: 3,5 – 4 óra

Jelzésünk Feked fő utcájáról indul, a templomtól északi irányban, kb. 200 m-re.

Az Erdősmecske felé vezető löszmélyúton megyünk felfelé a régi pincesoron. A gerincre felkapaszkodva találjuk a Schmidt-keresztet, ahol megpihenhetünk. Innen szántás mellett déli irányba tartunk. Vadkerítés és szántás mellett érünk le a Pécsváradot Moháccsal összekötő műútra. Innen a régi vasútállomás épülete felé megyünk, majd erdőszegély és szántás mellett érjük el a Jakabéczy-keresztet, ahol megismerhetjük a kereszt történetét, és a padon megpihenhetünk. (Figyelem: a Jakabéczy-kereszt és a Jaschek-kereszt közötti földesút esős időben nehezen járható, ezért ennek bejárása csak száraz időben javasolt.)Hosszú szakaszon szántás mellett megyünk, és innen leginkább a Feked felé kitáruló panorámában gyönyörködhetünk. Következő állomásunk a 2012-ben felújított Weber-kereszt. Továbbra is szántók mellett baktatunk, majd a régi vasúti síneken áthaladva kiérünk a műútra. A következő egy km-t az út szélén tesszük meg. A Trefortpusztai elágazásnál találjuk a Jaschek-keresztet. Jelzésünk innen 3 km-en keresztül az erdei feltáróút aszfaltos szakaszán vezet. Az István-kunyhó közelében érintjük a kék irányított kör jelzésű turistautat, majd nagyon szép tölgyes erdőbe térünk. Nagyon szép vegyes állományú erdőben a Harang-tető közelében járunk. Utunk, többször irányt vált, majd hamarosan a Stiller-kereszthez érünk, ahol megismerhetjük a kereszt történetét, és a padon megpihenhetünk. Jelzésünk innen a zöld sáv jelzéssel fonódva halad. Betérünk a faluba, majd túránkat Fekeden a falu központjában a kiindulási helyen fejezhetjük be.

Zöld sáv jelzés

Útvonal: Feked – Határ-gerinc – Harsányi-kereszt – Ófalu – Héthárs-tető – Hesz-kereszt – Erdősmecske – Erdősmecske, volt vasútállomás autóbuszmegálló – Kisgeresdi-erdő – Kisgeresd – Geresdlak – Hidáki-völgy – Maráza – Lókúti-pihenő – Liptód – Szilvás – Váralja – Török-vári pihenő – Máriakéménd, autóbuszmegálló

Táv: 17 km. Menetidő: 5,5 – 6 óra

Túránk Fekedről az autóbuszmegállótól indul.

Fekedre Pécsváradról vagy Mohácsról menetrendszerinti autóbusszal juthatunk el. Csodálatos épületek, szépen felújított paraszti porták mellett találjuk az igényesen rendbe hozott turistaházat, mely a helyi önkormányzat kezelésében áll. Nem véletlenül nevezik Fekedet a magyarországi német építészet gyöngyszemének.

Fekedet elhagyva, a gerincen a Stiller-kereszt melletti nagy fánál megpihenhetünk.Ez a kereszt a „Kreuzweg”-ben (keresztút) áll. A feszületet a Stiller család állítatta 1904-ben elhunyt fiúk emlékére. A fiú kőfaragóként dolgozott. Egyszer munka közben egy nehéz kővel megemelte magát, belső vérzést kapott. Édesapja rögtön hordágyat készített fiának és elindultak lovas kocsin Bonyhádra orvoshoz. Sajnos az orvos már nem tudott segíteni a fiún. Hazafelé a legény azon a helyen halt meg, ahol a kereszt áll.

Utunk innen fiatalos erdőben egy völgyben vezet lefelé.Egy nedves, dús növényekkel borított réten, egy hídon megyünk át. Egy elhagyott, romos erdészlak mellett megyünk el, majd a völgyből hosszú, de enyhén emelkedő erdőben érünk fel a Trefortpusztától induló erdei feltáró útra. Az út mellett esőbeálló és szalonna sütőhely mellett találjuk a Harsányi-keresztet. Az 1930-as években Harsányi puszta engedélyeztetett vadásztatási joggal rendelkezett. Egy vaddisznóhajtás alkalmával Harsányi János vadászbalesetet okozott. A baleset szerencsés kimenetelű volt, ezért hálából Isten dicsőségére állítatta a keresztet és felhagyott a vadászattal. A kereszt zománc feliratán az alábbi szöveg olvasható: „AZ ISTEN DICSŐSÉGÉRE VITÉZ HARSÁNYI JÁNOS ÉS NEJE SCHMIDT GERTRÚD 1932.”

Jelzésünk a műútról rövidesen letér és északi irányban a gerincen halad. Kies, kopár néhol bokros mezőn haladunk. Utunk ezen szakaszán a szomszédos erdős dombhátak szelíd lankáiban gyönyörködhetünk. A Till-tanya után nemsokára leérünk a Rák-patak völgyébe. Ez már tulajdonképpen Ófalu egyik külterülete. (Innen a piros sáv jelzésen Cikó külteleken - 500 m-re - találjuk az Eszterpusztai templomromot.)Jelzésünk fonódva halad a piros sáv jelzéssel, majd hamarosan beérünk Ófaluba.

Ófalu különleges természeti szépségét a települést övező szelíd domboldalak, karéjban elhelyezkedő, egymásra torlódó dombhátak koszorúja adja. A magaslatokon dolgozó szántó-vető nemcsak az otthoniakkal marad látótávolságban, egy-egy pihenésnyi szünetben az egész települést átfoghatja tekintetével. A falu utcáin sétálók közös élménye a természet karnyújtásnyi közelsége: bármely égtáj felé fordulva hízelkedő domboldalak ölelését érzi az itt lakó. A természet játékos ajándéka a környék: olykor mintha a háztetőn hajtana végig a háttérdomboldalban kocsikázó szomszéd. Egy másik magaslaton a temető emelkedik a házak fölé: itt még a halál sem a szokott kíméletlenséggel szólítja el a távozót, a mindenhonnan látható domboldalon meghitt közelségben maradhat ő az itt maradókkal. Ez a körbezártság mégsem nyomasztó: a meredek oldalakon felfutó tekintet a táguló tér élményét nyújtja kárpótlásként. A meredek utak mentén öreg pincék beszélgetésre invitálnak, még feljebb elvezetnek a közeli erdőkig, a kirándulások élményét ígérve.A települést először 1426-ban említik írásos források - már ezen a néven. A török hódoltság idején kipusztult. 1740 után népesítette be új birtokosa, a bonyhádi Perczel család. 1760 körül német üvegkészítők kerültek ide, működésük itt is rövid ideig tartott. Néveredetének magyarázata utal a török utáni elnéptelenedésre: a hagyomány szerint a török háborúk után visszatérő emberek meglátván elpusztult községüket, így kiáltottak: "Ó falu!" - és így született a falu neve. A környékbeliek "Hechentappernak" bozóttaposónak nevezték az ófalusiakat, akik jó utak hiányában sokáig csak árkon-bokron át jutottak ki gyönyörű völgyükből - talán ez mentette meg őket a II. világháború utáni kitelepítéstől.

A templom után fokozatos emelkedőn, a pincesoron jutunk fel a mezőre. A Héthárs-tetőig szép árnyas erdőben vezet utunk. Az erdei feltáróút kereszteződése után csakhamar a Hesz-kereszthez érkezünk. Az itt található asztalnál és padnál megpihenhetünk. A Héthárs-tető közelében a Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán található, az erdei műút kanyarjától 100 m-re. Egy nagy kőkereszt, és egy kis fakereszt áll egymás közelében. A kőkereszt felirata:...CMTET VON ANTON HESZ 1853. A kis fakereszten nincs felirat. A hagyomány szerint orvvadászok itt lőtték le és temették el az erdészt. Innen a kék sáv jelzés elágazásától a gerincen egy szép mezőn haladunk. Jelzést általában csak a magaslesek tetején találunk. A mezőt elhagyva elágazáshoz érkezünk: a zöld kör jelzés levezet a 600 m-re eső Dérvölgyi-forráshoz. Ha a forrásnál felfrissültünk és visszatértünk a zöld sáv jelzésre, egy szurdokúton jutunk le Erdősmecskére. (A szurdokút esős időben csúszós lehet, és nyáron általában sűrű bozót növi be.)

Erdősmecske területét már az Árpád-kori feljegyzések említik a pécsváradi bencés apátság birtokai közt, de a 11. század elején még lakatlan. Később magyarokkal települ be, de a török megszállás idején a falu elnéptelenedik. A helyükre szerbek (rácok) költöznek, ezért a település neve egészen 1948-ig Rácmecske. Valójában a lakosság összetétele már jóval korábban jelentősen átalakult. A törökök kiűzése után a falu egyik részébe fuldai németek települtek. 1766-ban a németek építették itt az első templomot, ennek helyén áll az 1813-ban épült későbarokk templom, amelyet a Kisboldogasszonynak szenteltek. A 19. században a szerb lakosság elfogyott, csak kis templomuk maradt utánuk. A második világháborút követő időszak azonban újabb, tragikus változást hozott. A falu szinte minden német lakosát kitelepítették, az adatok szerint 250 embert. A helyükre székely családok költöztek. A kitelepített németek közül ma sokan visszajárnak ide, több épületet megvásároltak ott, ahol valamikor saját házukat vették el tőlük kártérítés nélkül. A falu október harmadik vasárnapján rendezi Lukács-napi búcsúját, egyidőben a Pécsváradi Leányvásárral.

A jelzés a Baranyai-dombságban Máriakéméndig tovább folytatódik. A további útszakasz hossza 25 km.

További jelzett utak:

Az István-kunyhótól indul a sárga négyzet jelzés, mely a Holló-tetőn át éri el a sárga sáv jelzést. A sárga sáv jelzésen eljuthatunk a Geresdi-dombság távolabbi pontjaira is, pl. Mórágyra, Bátaapátiba, Bonyhádra és Szekszárdra. Ha ezen a jelzésen déli irányba fordulunk, akkor a Baranyai-dombságot választjuk. Így elérhetünk Véméndre, Palotabozsokra, Somberekre, Görcsönydobokára, Kisnyárádra, Liptódra és végül Kátolyba.

Erdei célpontok:

- Eszterpusztai templomrom (Fekedről a zöld sáv jelzés, majd Ófalutól a piros sáv jelzés)

- Héthárs-pihenő (Fekedről a zöld sáv jelzés, majd a kék sáv jelzés)

- Tőkés-kút (Fekedről a zöld sáv jelzés, a kék sáv, majd a kék kör jelzés)

- Volt Üveghuta település, harangláb, erdészház (Fekedről a zöld irányított kör, sárga négyzet, sárga sáv és kék négyzet jelzés)

 

vissza