Díszpolgárok

Tillmann József 1941-ben született Fekeden. Iskolái elvégzése után szakmájában kőművesként, majd építőipari művezetőként dolgozott Pécsváradon. Müller Magdolnával 1960-ban kötött házasságából két fia született. Az 1980-as években a véméndi községi tanácsban képviselte a települést, s a rendszerváltás után az első szabad önkormányzati választáskor Feked polgármesterévé választották. A falu vezetését három cikluson, 12 éven keresztül végezte. Ebben az időben építették ki a vezetékes vízhálózatot és a gázhálózatot Fekeden, szilárd burkolatú utak készültek, s az egykori olvasóegylet háza helyén felépült a mai kultúrház. 2002-ben nyugdíjba vonult, ekkor kapta meg településünk díszpolgári címét.

Báling József (1928-2016) a baranyai Feked településen született. Pécsen érettségizett, majd Mosonmagyaróváron agrártanulmányokat folytatott. Tanári diplomáját Pécsett szerezte. Rövid ideig tanított, majd a Dunántúli Naplóhoz került, ahol főszerkesztő-helyettes lett. Gödöllőn már családapaként, levelező formában végezte el az agráregyetemet. A 80-as évek elején ő indította el a Pécsi Német Rádió „Gazdakör” című rovatát, mely sok hasznos információval szolgált főként a falusi lakosság számára. Ettől az időtől kezdve a Német Szövetség, később a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) munkájában is aktívan részt vett. Az új országos szervezetben egy új kulturális koncepció kialakításával foglalkozott. Rendkívüli szervezőkészsége, nagy tettereje, elkötelezettsége, a magyarországi németséghez való hűsége és a munkában való kitartása lehetővé tették, hogy rövid idő alatt a magyarországi német kultúrának országos téren sikeresen működő szervezetét tudta felépíteni. Megkísérelt különböző finanszírozási forrásokat is találni a magyarországi német művek publikáláshoz, munkája nyomán a MNOÖ több könyvet, monográfiát, kottát tudott kiadni, mint korábban még soha. 1999-ben megkapta a magyarországi németség legmagasabb kitüntetését, a „Magyarországi Németségért Arany Dísztűt”. Feked díszpolgárává 2006-ban választották.

Habsburg Ottó 1912-ben Ausztriában született az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly legidősebb fiaként. Egyetemi tanulmányait a Leuveni Egyetemen végezte Belgiumban, ahol 1935-ben megszerezte a politika és társadalomtudományok doktora címet. Apját, IV. Károlyt törvényesen 1921-ben Magyarországon megfosztották trónjától, ezzel Ottó is jogilag elvesztette a trónörökösi címét, de Habsburg Ottó trónörökös csak 1961-ben írta alá az osztrák trónigényről való lemondását, hogy Ausztriába beléphessen. A Páneurópai Uniónak 1936-tól tagja, 1973-tól elnöke volt Számos írása jelent meg, több európai nyelven: az Adenauer, Schuman és De Gasperi által szorgalmazott kereszténydemokrata, egyesült Európa-eszményt képviselte egész életén át. Aktívan kísérte az 1988–1989. évi kelet-közép-európai változásokat: egyik kezdeményezője volt az 1989-es Páneurópai Pikniknek, amelynek fontos szerepe volt a magyarországi vasfüggöny lebontása folyamatában. Sokat tett az Európai Unió bővítéséért, ennek keretében Magyarország csatlakozásáért. Sok magyar településre látogatott el, Fekeden 2007 nyarán járt, ekkor kapta meg a díszpolgári címet. 2011-ben hunyt el, földi maradványait Bécsben, szívurnáját Pannonhalmán helyezték örök nyugalomra ökumenikus áldás keretében. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a szertartáson beszédében arra emlékeztetett, hogy Habsburg Ottó mindvégig hű volt a bencés diákként tanultakhoz. Hitvalló katolikus keresztényként, európai műveltségű politikusként „magyar szívvel érző nagyszerű emberként” és jó családapaként élt.

Görcs Dénesné (született Czipzer Erzsébet) 1924-ben született négygyermekes tanítói családban. Édesapja példája nyomán elvégezte a tanítóképzőt, s 1946-ban Fekeden kezdett dolgozni. Az alsó tagozatot, majd a felső tagozat megszűnte után az egész iskolát ő vezette annak 1978-as bezártáig. Az egykori tanítványok ma is szeretettel emlékeznek az összevont osztályos iskola hangos óráinak és csendes óráinak váltakozására. A felvidéki származású, fekedi Görcs Dénessel 1953-ban kötött házasságot, egy leányuk született 1955-ben. 1978-tól Véménden tanított, majd férje halála után Pécsváradra költözött. Falunk díszpolgárrá választotta 2008-ban. 2015-ben halt meg, szülőfalujában, a zengővárkonyi temetőben nyugszik.